-
Leia por capítulosComentário sobre a Leitura Bíblica de Hoje
-
Karoli -
-
21
|Josué 22:21|
Felelének pedig a Rúben fiai, a Gád fiai és a Manassé fél nemzetsége, és szólának az Izráel ezereinek fejeihez:
-
22
|Josué 22:22|
Az Istenek Istene az Úr, az Istenek Istene az Úr: õ tudja, és az Izráel is megtudja. Ha pártütésbõl és ha az Úr ellen való vétekbõl van ez: ne tartson meg minket e napon!
-
23
|Josué 22:23|
Ha azért építettünk magunknak oltárt, hogy elforduljunk az Úrtól, vagy pedig hogy áldozzunk azon egészen égõáldozatot és ételáldozatot; vagy hogy tegyünk arra hálaadásnak áldozatját: - lássa meg [ezt ]õ maga az Úr!"
-
24
|Josué 22:24|
Hát nem inkább a miatt való féltünkben cselekedtük-é ezt, hogy így gondolkoztunk: Maholnap így szólhatnak a ti fiaitok a mi fiainkhoz, mondván: Mi közötök van néktek az Úrhoz, Izráel Istenéhez?
-
25
|Josué 22:25|
Hiszen határt vetett az Úr mi közöttünk és ti közöttetek Rúben fiai és Gád fiai - a Jordánt; nincsen néktek részetek az Úrban! És elidegeníthetnék a ti fiaitok a mi fiainkat, hogy ne féljék az Urat!"
-
26
|Josué 22:26|
Mondottuk azért: Nosza fogjunk hozzá, hogy építsünk oltárt, se nem egészen égõáldozatra, se nem véres áldozatra;"
-
27
|Josué 22:27|
Hanem hogy bizonyság legyen az mi közöttünk és ti közöttetek, és a mi utánunk való nemzetségeink között, hogy szolgálni akarjuk az Urat õ elõtte a mi egészen égõáldozatainkkal, véres áldozatainkkal és hálaáldozatainkkal, és hogy ne mondhassák a ti fiaitok maholnap a mi fiainknak: Nincs néktek részetek az Úrban.
-
28
|Josué 22:28|
Mondottuk azért: Ha így szólanának maholnap nékünk vagy a mi nemzetségeinknek, ezt mondjuk majd: Lássátok az Úr oltárának mássát, a melyet a mi atyáink készítettek, nem egészen égõáldozatra, sem nem véres áldozatra, hanem hogy bizonyság legyen mi közöttünk és ti közöttetek!
-
29
|Josué 22:29|
Távol legyen tõlünk, hogy pártot üssünk az Úr ellen, és elforduljunk immár az Úrtól, építvén oltárt égõáldozatra, ételáldozatra és véres áldozatra az Úrnak, a mi Istenünknek oltárán kivül, a mely az õ sátora elõtt van!
-
30
|Josué 22:30|
Hallván pedig Fineás, a pap és a gyülekezetnek fejedelmei és Izráel ezereinek fejei, a kik vele valának, a beszédeket, a melyeket szólottak vala a Rúben fiai, a Gád fiai és a Manassé fiai; tetszésre találtak vala elõttök."
-
-
Sugestões
Clique para ler Atos 19-21
11 de novembro LAB 681
SUBLINHE AÍ
Atos 16-18
Para incentivá-lo a fazer a leitura bíblica de hoje, quero fazer ressaltar aqui alguns destaques da mesma. Digo alguns, porque creio que, motivado pelos tais, você mesmo concluirá a lista dos pontos relevantes deste trecho de texto inspirado (Atos 16-18). De minha parte, desta vez, a ênfase é doutrinária, como você lê a partir do próximo parágrafo.
O primeiro realce é para 16:6-7. Nestes versos, olhando para a doutrina do Espírito Santo, nos relembramos de Sua missão, que é conduzir a igreja e seus interesses (veja também 20:28). Note que os cristãos da igreja primitiva vislumbravam o Espírito Santo como uma pessoa divina (15:28).
A doutrina do sábado também pode ser evidenciada e reforçada com alguns versículos do nosso texto de hoje. Em 16:33, em 17:12 e 18:4 (cf. 66:22), confirmamos que, mesmo após a ascensão de Cristo, Sua igreja continuou lembrando-se do dia de sábado para o santificar, sistemática e periodicamente.
Dentre as nossas crenças fundamentais, temos como, a primeira delas, “As Sagradas Escrituras”. Esta primordialidade é dada à importância que a Bíblia tem. Cristãos verdadeiramente nobres sempre levaram isto em consideração. Veja que exemplo os ouvintes de Paulo e Silas, que recebiam a transmissão da Palavra em Beréia, nos deixaram, sobre como ser realmente um estudante que fica “Por Dentro da Bíblia”, em 17:11.
Mas precisamos ter consciência de que o conhecimento de Deus vem antes do conhecimento da Bíblia. Isto nós aprendemos em 17:23, com Paulo e com os atenienses, que adoravam a Deus antes mesmo de terem recebido a Sua palavra. E, voltando a falar sobre as doutrinas da divindade, não nos esqueçamos que é nEle que “vivemos, nos movemos e existimos (17:28)”.
Isto nos remonta à doutrina da Criação, notando a pauta de que a ação criadora de Deus não aconteceu somente no Gênesis. Ela continua (veja também Colossenses 1:17). É claro que foi nos eventos narrados nos primeiros capítulos da Bíblia que tudo começou, mas o mesmo Deus, eterno, que atuou lá, atua aqui. Lá, como humanidade, começamos a existir. Até mesmo a linha ateísta da antropologia ateísta concorda que toda a raça humana vem (evoluiu) de um só tronco. Mas antes dos cientistas de hoje, Paulo já sabia sobre a origem das raças, quando, em Atos 17:26, deixou claro que somos todos de um mesmo tronco ancestral.
Creio que o capítulo 18 pode ser resumido numa palavra: missão. Olhe para os atos dos apóstolos, ao ler este texto. Missiologia não é teoria apenas, mas, principalmente, prática. E a comissão da igreja, se considerada o primeiro dos seus ensinamentos, dá vigor a todas as demais doutrinas.
Além de aprender, pratique, testemunhado!
Valdeci Júnior
Fátima Silva