-
-
Karoli -
-
21
|Daniel 3:21|
Erre ezek a férfiak alsó ruhástul, köntösöstül, palástostul és [egyéb] öltönyöstül megkötöztettek, és az égõ, tüzes kemenczébe vettettek.
-
22
|Daniel 3:22|
A miatt azonban, hogy a király parancsolata szigorú volt és a kemencze rendkivül izzó vala: azokat a férfiakat, a kik Sidrákot, Misákot és Abednégót felvitték, megölé a tûznek lángja.
-
23
|Daniel 3:23|
Az a három férfiú pedig: Sidrák, Misák és Abednégó, az égõ, tüzes kemenczébe esék megkötözve.
-
24
|Daniel 3:24|
Akkor Nabukodonozor király megijedt és sietve felkele, szóla és monda az õ tanácsosainak: Nem három férfiút veténk-é a tûz közepébe megkötözve? Felelének és mondának a királynak: Bizonyára, oh király!
-
25
|Daniel 3:25|
Felele, és monda: Ímé, négy férfiút látok szabadon járni a tûz közepében, és semmi sérelem sincs bennök, és a negyediknek ábrázata olyan, mint valami istenek-fiáé.
-
26
|Daniel 3:26|
Nabukodonozor ekkor az égõ, tüzes kemencze szájához járula, és szóla és monda: Sidrák, Misák és Abednégó, a felséges Istennek szolgái, jertek ki és jõjjetek ide! Azonnal kijövének Sidrák, Misák és Abednégó a tûz közepébõl.
-
27
|Daniel 3:27|
És egybegyûlvén a fejedelmek, helytartók és kormányzók és a király tanácsosai, nézik vala ezeket a férfiakat, hogy a tûznek semmi hatalma nem lett az õ testükön, és hogy egy hajszáluk sem égett meg, és az õ alsó ruháik meg nem változtak, és a tûz szaga sem járta át õket.
-
28
|Daniel 3:28|
Szóla Nabukodonozor, és monda: Áldott ezeknek Istene, a Sidrák, Misák és Abednégó Istene, a ki küldötte az õ angyalát és kiszabadította az õ szolgáit, a kik õ benne bíztak; és a király parancsolatát megszegték és [veszedelemre] adták az õ testöket és nem szolgáltak és nem imádtak más istent az õ Istenökön kivül."
-
29
|Daniel 3:29|
Parancsolom azért, hogy minden nép, nemzetség és nyelv, a mely káromlást mond Sidrák, Misák és Abednégó Istene ellen, darabokra tépessék, és annak háza szemétdombbá tétessék: mert nincs más Isten, a ki így megszabadíthasson.
-
30
|Daniel 3:30|
Akkor a király nagy [tisztesség]re emelé Sidrákot, Misákot és Abednégót Babilon tartományában. [ (Daniel 3:31) Nabukodonozor király minden népnek, nemzetnek és nyelveknek, a kik az egész földön lakoznak, [mondá:] Békességetek bõséges legyen! ] [ (Daniel 3:32) A jeleket és csudákat, a melyeket cselekedett velem a felséges Isten, illendõ dolognak tartom megjelenteni. ] [ (Daniel 3:33) Mely nagyok az õ jelei és mely hatalmasak az õ csudái! az õ országa örökkévaló ország és az õ uralkodása nemzedékrõl nemzedékre [száll.] ]
-
-
Sugestões
Clique para ler Salmos 120-134
06 de julho LAB 553
TRAJETO MUSICAL
SALMOS 120-134
Você gosta de viajar? Gosta de ouvir música ou cantar enquanto está no trajeto? Há muitas formas de ouvir música enquanto nos locomovemos. Por exemplo, um aparelhinho de som, pequeno, preso na roupa ou no corpo, com um fonezinho em cada ouvido. Simples, não é? E isso pode nos levar a um mundo totalmente amplo, e talvez até longe do próprio lugar em que estejamos através da música.
Viajando pelo Brasil, podemos acompanhar a sintonia de boas rádios ou selecionar as músicas que vão tocar no aparelho do seu automóvel. O ruim é quando viajamos de ônibus, pois precisamos suportar aquelas músicas bem lixão e não temos como evitá-las. Gosto de viajar naquelas companhias aéreas que dão um fone de ouvido, onde há um controle para escolher a estação e a música que queremos ouvir. Muito bom!
Se você acha que essa mania de ouvir música no trajeto é coisa do mundo moderno, abra sua Bíblia. Nela, existem quinze salmos que são chamados de Cânticos dos Peregrinos, de Peregrinação, de Romagem, dos Degraus. Eles são exatamente a nossa leitura de hoje.
Gerson Berzins, no jornal da primeira igreja Batista do Rio de Janeiro (acoluna.org.br/pibrj/estudos/09ebd1t03.pdf), comenta que não existe uma explicação unânime para o nome e a função desses salmos. Entende-se que estavam relacionados com a peregrinação dos judeus em direção à Jerusalém para adoração a Deus. Seriam cânticos entoados durante a viagem ou na entrada do templo. Foi sugerido que fossem cantados em um dos degraus de acesso ao templo na chegada dos peregrinos.
Outra explicação associa esses salmos com o rei Ezequias. Como sabemos do relato de Isaías 38, o rei clamou e chorou diante de Deus quando foi avisado da sua morte, e Deus lhe concedeu 15 anos adicionais, usando como sinal o recuo de 10 graus no relógio de sol do rei. Em sua oração de gratidão, ele comprometeu-se a adorar a Deus todos os dias da sua vida, como vemos em Isaías 38:20: “O Senhor está prestes a salvar-me; pelo que, tangendo eu meus instrumentos, nós o louvaremos todos os dias de nossa vida na casa do Senhor.” Nesse propósito expresso na sua oração, Ezequias teria composto 10 salmos, um para cada grau que o relógio retrocedeu. A esses 10, ele adicionou quatro salmos de Davi e um de Salomão, totalizando 15, a quantidade de anos que o Senhor lhe adicionou.
Essas possíveis explicações para a origem e função desse grupo de salmos servem apenas como pano de fundo e introdução, ao que pode ser a boa experiência da sua leitura. A relevância da mensagem é o que eles podem transmitir a você.
Valdeci Júnior
Fátima Silva