-
Leia por capítulosComentário sobre a Leitura Bíblica de Hoje
-
Karoli -
-
16
|Deuteronômio 20:16|
De e népek városaiban, a melyeket örökségül ad néked az Úr, a te Istened, ne hagyj élni csak egy lelket is;"
-
17
|Deuteronômio 20:17|
Hanem mindenestõl veszítsd el õket: a Khittheust, az Emoreust, a Kananeust, a Perizeust, a Khivveust és a Jebuzeust, a mint megparancsolta néked az Úr, a te Istened;"
-
18
|Deuteronômio 20:18|
Azért, hogy meg ne tanítsanak titeket az õ mindenféle útálatosságaik szerint cselekedni, a melyeket õk cselekesznek az õ isteneiknek, és hogy ne vétkezzetek az Úr ellen, a ti Istenetek ellen.
-
19
|Deuteronômio 20:19|
Mikor valamely várost hosszabb ideig tartasz körülzárva, hadakozván az ellen, hogy bevegyed azt: ki ne veszítsd annak egy élõfáját sem, fejszével vágván azt; hanem egyél arról, és azt magát ki ne irtsad; mert ember-é a mezõnek fája, hogy ostrom alá jusson miattad?"
-
20
|Deuteronômio 20:20|
Csak a mely fáról tudod, hogy nem gyümölcstermõ, azt veszítsd el és irtsd ki, és abból építs erõsséget az ellen a város ellen, a mely te ellened hadakozik, mind addig, a míg leomlik az.
-
1
|Deuteronômio 21:1|
Hogyha agyonütöttet találnak azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked birtokul, és az a mezõn fekszik, és nem tudható: ki ölte meg azt;"
-
2
|Deuteronômio 21:2|
Akkor a te véneid és a te bíráid menjenek ki, és mérjék meg [a földet] a városokig, a melyek az agyonütött körül vannak;"
-
3
|Deuteronômio 21:3|
És a mely város legközelebb esik az agyonütötthöz, annak a városnak vénei vegyenek egy üszõtinót, a melylyel még nem dolgoztattak, és a mely nem vont még jármot;"
-
4
|Deuteronômio 21:4|
És annak a városnak vénei vigyék az üszõt valamely folyóvíz völgyébe, a melyet nem szántanak és nem vetnek, és szegjék nyakát az üszõnek ott a völgyben.
-
5
|Deuteronômio 21:5|
És járuljanak oda a papok, Lévi fiai; (mert õket választotta az Úr, a te Istened, hogy szolgáljanak néki, és hogy áldjanak az Úr nevében, és az õ ítéletök szerint legyen minden per és minden sérelem)."
-
-
Sugestões

Clique para ler Jó 29-31
11 de junho LAB 528
EU NÃO ME ENVERGONHO EM CRER
JÓ 29-31
“Como é bom ser cristão, quando tudo está bem pro seu lado...” É assim que canta Luiz Cláudio. “Os amigos, sorrindo, lhe abraçam, e estão com você”, e por aí vai... “Mas se tudo se vai para sempre, inclusive os amigos, e a doença lhe aflige e a fama já não mais existe, é mais fácil agora afastar-se de Deus, no momento de tanta aflição...” Por quê?
Antes de falar sobre o porquê, quero chamar sua atenção para ver a imagem, a estampa, o vídeo do áudio dessa música que mencionei. Mas não é no youtube, nem na televisão, nem no computador. É na leitura bíblica de hoje! Só que tem uma variante. Quando Jó estava bem, era fácil servir a Deus. Quando ficou doente, pobre e sem amigos, servir a Deus ficou difícil até para sua mulher, que mandou ele amaldiçoá-Lo e morrer, e para seus amigos, que passaram a falar um tanto de heresias.
Em Jó 29, ele fala que sente muita saudade de quando ia à porta da cidade, se assentava na praça pública e quando os jovens e pessoas idosas iam passando e o viam, ficavam em pé, diante dele, de mão boca, em silêncio, só o ouvindo falar. Ser cristão nessas horas é uma maravilha. Mas, no capítulo 30, Jó diz: “Mas agora eles zombam de mim”. “Virei piadinha para eles.”
E o que fazer quando viramos piada? Se Jó se encaixasse no perfil de crente descrito na música do cantor Luiz Cláudio, ele teria concordado com as ideias malucas dos amigos e esposa. Mas isso não aconteceu. Na leitura de hoje, terminam as palavras de Jó e o mais fantástico é que ele continua firme e perseverante na sua fé. Então, pensando nisso, resolvi escrever um poema sobre sentir vergonha ou não daquilo que se crê. Posso compartilhá-lo com você?
EU NÃO ME ENVERGONHO EM CRER
Esse era o sentimento de Jó. Eu também penso assim. E você? O que tem feito com sua fé?
Valdeci Júnior
Fátima Silva