-
-
Karoli -
-
9
|Ester 2:9|
És tetszett a leány az õ szemeinek és kegyébe fogadá, és siete néki szépítõ szereket adni, és kiadni az õ részét és hét leányzót, a kit néki a király házából kelle kiszemelni, és vivé õt és az õ szolgálóleányait az asszonyok legjobb házába.
-
10
|Ester 2:10|
Meg nem mondá Eszter az õ nemzetségét és származását; mert Márdokeus meghagyta néki, hogy meg ne mondja."
-
11
|Ester 2:11|
Márdokeus pedig minden nap járt az asszonyok házának pitvara elõtt, hogy tudakozódjék Eszter hogyléte felõl, és hogy mi történik vele.
-
12
|Ester 2:12|
Mikor pedig eljött az ideje minden leánynak, hogy bemenne Ahasvérus királyhoz, miután asszonyok törvénye szerint tizenkét hónapig bántak vele (mert ennyi idõbe telik az õ szépítésök, hat hónapig mirtusolajjal és hat hónapig illatos szerekkel és asszonyi szépítõ szerekkel):
-
13
|Ester 2:13|
Akkor így ment a leány a királyhoz: Mindent, a mit kivánt, megadtak néki, hogy menjen azzal az asszonyok házából a király házáig;"
-
14
|Ester 2:14|
Este bement és reggel visszatért az asszonyok második házába, Sahásgáznak, a király udvarmesterének, a hálótársak õrzõjének kezei alá; nem jött többé a királyhoz, csak ha kivánta õt a király, és nevén hívták."
-
15
|Ester 2:15|
Mikor azért eljött az ideje Eszternek, a Márdokeus nagybátyja, Abihail leányának, a kit leánya gyanánt fogadott, hogy bemenne a királyhoz, nem kivánt mást, mint a mit Hégai, a király udvarmestere, az asszonyok õrzõje mondott néki, és kedves vala Eszter mindenki szemei elõtt, a ki õt látá.
-
16
|Ester 2:16|
És felviteték Eszter Ahasvérus királyhoz, az õ királyi házába, a tizedik hónapban, ez a Tébet hónapja, országlásának hetedik évében.
-
17
|Ester 2:17|
És a király Esztert minden asszonynál inkább szereté, és minden leánynál nagyobb kedvet és kegyelmet nyert õ elõtte, és tette a királyi koronát az õ fejére, és királynévá tette Vásti helyett.
-
18
|Ester 2:18|
És nagy lakomát adott a király minden õ fejedelmének és szolgáinak, az Eszter lakomáját, és a tartományoknak nyugalmat adott, és ajándékokat osztogata király módjára.
-
-
Sugestões
Clique para ler Números 9-11
14 de fevereiro LAB 411
ONDE É MEU LAR?
Números 09-11
“Lar, doce lar!” Essa frase já passou pela boca de todo mundo. E era isso que aquele povo, de Números 09-11 estava buscando. A Páscoa fazia parte da preparação. A proteção da nuvem e os toques das cornetas faziam parte da busca. E a partida do Sinai é a lição de que não basta sonhar em ter um lar, é preciso agir. Mas, na prática, será que isso é tão fácil assim? Veja esta definição, que um autor desconhecido fez, de o que é um lar:
“É um tapete de paz, guardado por um teto de esperança e por paredes de amor, com uma porta aberta para Deus e para o próximo. É um ambiente encantado, onde todo mundo pode descansar; é para onde os corações angustiados correm procurando um refúgio que os proteja das lutas da vida. É um ninho cheio de amor, em um mundo super estressado. É o reino do homem, o mundo da mulher, o paraíso das crianças.”
Uma família bem estruturada é uma potência para o bem, tanto no campo social quanto na completa felicidade do marido, da mulher e dos filhos. Ao constituir uma família, você está determinando valores morais e religiosos que seguirão adiante, influenciando o futuro, de acordo com a qualidade que seu lar tiver. Você já pensou nisso?
Certa vez, um menino demonstrava muita curiosidade ao olhar para uma cidadezinha; sua família estava se mudando para lá. Então uma pessoa estranha perguntou-lhe:
- O seu lar fica nesta vila?
O menino respondeu:
- “Sim, o nosso lar já está aqui, só que a gente ainda não conseguiu casa. Mas o meu pai está construindo uma.”
Podemos até nos mudar “de casa”, mas “de lar” não tem jeito. Para formar um lar, precisamos mais do que quatro paredes. Um lar se constrói com calor, amor, ternura, simpatia, compreensão e comunicação bondosa entre pais e filhos. Se o lar estiver nesses moldes, tanto faz ele estar em um palácio ou em um barraco, na cidade ou na roça, ele vai continuar sendo um lar. O lar sempre estará onde estiver o amor.
E aquele povo do deserto não tinha isso muito claro em mente: que eles eram (ou deveriam ser) um grupo formado por muitos lares. Por isso, a ânsia descontrolada em buscar preencher um vazio que a falta de um lar traz, a qualquer preço. As atitudes equivocadas do povo demonstravam tal busca.
Talvez você já tenha formado o seu lar sem ter levado esses princípios da felicidade da família em conta. Mesmo assim, ainda tem a chance de cultivar essas dicas até chegar ao Lar! Felicidades!!!
Valdeci Júnior
Fátima Silva