-
-
Karoli -
-
1
|Neemias 8:1|
Mikor pedig eljöve a hetedik hónap, és Izráel fiai az õ városaikban lakozának; felgyûle az egész nép egyenlõképen a piaczra, mely a vizek kapuja elõtt vala, és mondák az írástudó Ezsdrásnak, hogy hozza elõ a Mózes törvényének könyvét, melyet parancsolt vala az Úr Izráelnek."
-
2
|Neemias 8:2|
Elõhozá azért Ezsdrás pap a törvényt a gyülekezet eleibe, [melyben együtt valának] férfiak és asszonyok és mindazok, a kik azt értelemmel hallgathaták, a hetedik hónap elsõ napján.
-
3
|Neemias 8:3|
És olvasa abból a piaczon, mely a vizek kapuja elõtt vala, kora reggeltõl fogva mind délig, a férfiak és az asszonyok elõtt és mindazok elõtt, a kik azt érthetik vala, mivel az egész nép nagy figyelemmel hallgatá a törvényt.
-
4
|Neemias 8:4|
Áll vala pedig az írástudó Ezsdrás egy ezen czélra csinált faemelvényen, és mellette álla jobb keze felõl Mattithia, Sema, Anája, Uriás, Hilkiás, Maaszéja, balkeze felõl pedig: Pedája, Misáel, Malkija, Hásum, Hasbaddána, Zakariás, Mesullám.
-
5
|Neemias 8:5|
És felnyitá Ezsdrás a könyvet az egész nép szemei elõtt, mert fölötte vala az egész népnek; és mikor fölnyitá, felálla az egész nép."
-
6
|Neemias 8:6|
És áldá Ezsdrás az Urat, a nagy Istent, és felele rá az egész nép felemelt kezekkel: Ámen! Ámen! És meghajtván magukat, leborulának az Úr elõtt arczczal a földre.
-
7
|Neemias 8:7|
Jésua, Báni, Serébia, Jámin, Akkub, Sabbethai, Hódija, Maaszéja, Kelita, Azáriás, Józabád, Hanán, Pelája Léviták pedig magyarázzák vala a népnek a törvényt, s a nép a maga helyén áll vala.
-
8
|Neemias 8:8|
Olvasának pedig a könyvbõl, Isten törvényébõl világosan, s azután magyarázának, és a nép megérté az olvasottakat.
-
9
|Neemias 8:9|
Ekkor Nehémiás, a király helytartója és Ezsdrás, a pap, az írástudó és a Léviták, a kik magyaráznak vala a népnek, így szólának az egész néphez: E nap szent az Úrnak, a ti Isteneteknek, ne keseregjetek és ne sírjatok, mert sír vala az egész nép, mikor a törvény beszédeit hallá.
-
10
|Neemias 8:10|
És õ mondá nékik: Menjetek, egyetek kövért és igyatok édest és küldjetek belõle részt annak, a kinek semmi nem készíttetett, mert szent e nap a mi Urunknak, és ne bánkódjatok, mert az Úrnak öröme a ti erõsségtek.
-
-
Sugestões
Clique para ler Salmos 106-110
03 de julho LAB 550
APRENDENDO
SALMOS 106-110
Vamos nos deliciar com mais alguns salmos? A leitura de hoje está tremenda!
Começando com o Salmo 106, se você observar bem, verá que ele é parecido com o 78, pois também descreve a história de Israel depois do êxodo; alterna-se entre a bondade e o poder do Senhor e a infidelidade e a fraqueza do povo escolhido. A composição deles foi preservada devido à esperança inesquecível e da fé irreprimível no Deus da aliança que aquele povo tinha.
No Salmo 107, vamos entrar para o quinto e último livro da coleção dos salmos. Ele é, também, um poema pertencente ao grupo de salmos que chamamos de grupo retrospectivo, grupo histórico. Os Salmos históricos mais notáveis são: 78, 105, 106, 107, 135 e 136, pois retratam o livramento que Israel teve no passado da sua escravidão no Egito.
Já o Salmo 109 fala dos homens justos que sofrem. Os Salmos 35 e 39 também falam, mas ele é o mais franco para tratar do assunto de pessoas que, apesar de justas, são sofredoras. Se quem escreveu esse salmo foi Davi, então imagina-se que ele estivesse se referindo ao seu próprio sofrimento causado por Saul ou, talvez, por Doegue.
Salmo 110: é interessante que o Novo Testamento concorda que o autor desse salmo tenha sido Davi. Na realidade, ele é o mais citado no NT, porque tem um significado de profecia messiânica. Então, a interpretação dele é cristológica, ou seja, centrada em Cristo. Nele, vemos a exaltação de Cristo, na qual Ele está assentado à direita de Deus, o que é confirmado pelos livros de Mateus, Hebreus e Pedro.
Podemos ver, também, que esse breve poema, obviamente, consiste de duas partes. Cada uma delas inclui uma afirmação de Jeová, que é curta e explícita. Elas se expandem de uma forma que, ao mesmo tempo, é surpreendente e enigmática. Digo surpreendente, porque há um tipo de entronização associada a um governo de ferro, centralizado em Sião e porque o sacerdócio de Cristo é ligado ao sacerdócio de Melquisedeque e não, como seria de se esperar, ao sacerdócio de Arão. É enigmática porque enquanto o exército do rei é descrito com características de uma beleza igrejeira, o ministério sacerdotal, por um outro lado, está relacionado com fatalidade generalizada e conflito de guerra.
Está difícil de entender? Isso é só o começo! Sua cabeça esquentará mesmo quando se debruçar por cima desses salmos para estudá-los. Você acha que os salmos são apenas lindos poemas, com textos romantizados, “aguinha com açúcar”? Não! Neles também tem grandes lições teológicas e profundas para ser aplicadas na nossa vida. Então, leia-os com oração e aprenda bastante.
Valdeci Júnior
Fátima Silva