-
-
Karoli -
-
11
|Neemias 1:11|
Kérlek oh Uram, legyen figyelmetes a te füled a te szolgádnak könyörgésére és szolgáidnak könyörgésökre, a kik kívánják félni a te nevedet, és adj, kérlek, jó szerencsét most a te szolgádnak, és engedd, hogy kegyelmet találjon ama férfiú elõtt. Én ugyanis a királynak pohárnoka voltam.
-
1
|Neemias 2:1|
És lõn a Niszán [nevû] hóban, Artaxerxes királynak huszadik esztendejében, bor vala õ elõtte és én fölvevém a bort, adám a királynak; [azelõtt] pedig nem voltam szomorú õ elõtte."
-
2
|Neemias 2:2|
És monda nékem a király: Miért szomorú a te orczád, holott te beteg nem vagy? Nem egyéb ez, hanem szívednek szomorúsága! És felette igen megfélemlém.
-
3
|Neemias 2:3|
Akkor mondék a királynak: Örökké éljen a király! Miért nem volna szomorú az én orczám, hiszen a város, az én atyáim sírjainak helye, pusztán hever és kapui megemésztettek tûzben?!
-
4
|Neemias 2:4|
És monda nékem a király: Mi az, a mit kívánsz? És könyörgék a menny Istenéhez.
-
5
|Neemias 2:5|
És mondék a királynak: Ha tetszik a királynak és ha kedves elõtted a te szolgád, [azt kérem], hogy bocsáss el engem Júdába, atyáim sírjainak városába, hogy megépítsem azt!
-
6
|Neemias 2:6|
És monda nékem a király (felesége pedig mellette ül vala): Meddig lészen utazásod és mikorra jösz vissza? És tetszék a királynak engem elbocsátani, miután én tudattam vele az idõt.
-
7
|Neemias 2:7|
És mondék a királynak: Ha tetszik a királynak, adasson nékem leveleket a folyóvizen túl lakó tiszttartókhoz, hogy hagyjanak engem utazni, míg Júdába érek;"
-
8
|Neemias 2:8|
És [adasson] egy levelet Ászáfhoz, a király erdeje õréhez, hogy adjon nékem fákat gerendákul a templom várának kapuihoz, és a város kõfalához, és a házhoz, melybe költözni fogok. És megadá nékem a király, az én Istenemnek rajtam nyugvó jó kegyelme szerint.
-
9
|Neemias 2:9|
És megérkezém a folyóvizen túl való tiszttartókhoz és átadám nékik a király leveleit. Bocsátott vala pedig velem a király fõembereket a seregbõl és lovagokat.
-
-
Sugestões
Clique para ler Atos 4-6
06 de novembro LAB 676
ATOS CRISTÃOS
Atos 01-03
“Os Atos dos Apóstolos, um livro de vital importância do Novo Testamento, mostram o modelo divino para o governo da igreja, os princípios para o reavivamento e a obra missionária, e a fé que enfrenta a oposição e a perseguição”. Charles Caldewell Ryrie é quem diz isto, ao capturar os pontos essenciais desta história da igreja primitiva. Este ThD argumenta que é importante que estes “atos” importantes sejam-nos trazidos à luz, não de uma maneira superficial, mas, a partir de uma leitura atentiva e profunda. A referencia especial dos atos deste livro é, acima dos apóstolos, ao Espírito Santo.
Mas a importância do livro de Atos é, também, doutrinária. Nele, encontram-se as sementes das doutrinas desenvolvidas posteriormente nas epístolas – sementes que germinaram como vidas transformadas. As doutrinas do livro de Atos podem ser vistas mais nas ações cotidianas do que em declarações sistematizadas. É a teoria colocada em prática, e não a prática da teoria. Isto é bom, pois fica assim demonstrado o que o ser humano pode fazer com o poder do Salvador ressuscitado (Charles Ryrie, The Acts of the Apostles, Illinois, Chicago, EUA, Moody Bible Institute, 1961).
Indo mais além, podemos dizer que, na realidade, trata-se do relato da continuação daquelas coisas que o Senhor Jesus começara a fazer aqui na Terra, e que as continuou fazendo, como o cabeça da Igreja. Como somos cristãos, numa prática cristã, levantando a bandeira do cristianismo, nosso corporativismo eclesiástico tem tudo a ver com tais realidades do livro de Atos. E como a igreja é composta de pessoas, o livro de Atos tem tudo a ver com você. É um livro para a igreja cristã em qualquer época. Seus personagens podem refletir qualquer cristão, inclusive, você, um discípulo de Cristo.
Não identificar-se com o livro de Atos seria não identificar-se com o próprio cristianismo. E nisto está o prazer em ter contato com o livro de Atos. Afinal, é prazer servir a Cristo, não é mesmo? Cantar esta canção - “É Prazer Servir A Cristo” – é quase que poder entrar no altissonante clima de animação que envolvia aquelas pessoas do livro de Atos. Gosto muito desta letra.
“É prazer servir a Cristo Nesta vida terreal; Enche a vida de louvores, De alegria divinal!
“Há prazer na vida por Jesus, E afasta o coração do mal. Cada instante é prazer Sob a mão do Seu poder; No viver com Cristo Há prazer real.
“É prazer servir a Cristo, Sobrepuja toda dor, Pois maiores sofrimentos Suportou o Salvador.
“É prazer servir a Cristo, Alegria perenal, Pois expulsa as trevas d"alma Com a luz celestial.”
(Hinário Adventista do Sétimo Dia, 220).
Valdeci Júnior
Fátima Silva