-
-
Karoli -
-
1
|Esdras 3:1|
Mikor pedig eljöve a hetedik hónap, és Izráel fiai az õ városaikban [lakozának,] felgyûle a nép egyenlõképen Jeruzsálembe.
-
2
|Esdras 3:2|
És fölkele Jésua, Jósádák fia, s az õ atyjafiai, a papok, és Zorobábel, Sealtiél fia s az õ atyjafiai, és megépíték Izráel Istenének oltárát, hogy áldozzanak rajta égõáldozatokat, a mint írva van Mózesnek, az Isten emberének törvényében.
-
3
|Esdras 3:3|
És [erõs] fundamentomra állíták fel az oltárt, mert félnek vala a földnek népétõl, és áldozának rajta égõáldozatokat az Úrnak, reggeli és estveli égõáldozatokat.
-
4
|Esdras 3:4|
És megülék a sátoros ünnepet, a mint írva van, s [áldozának] égõáldozatot napról-napra szám és szokás szerint minden napit az õ napján.
-
5
|Esdras 3:5|
És azután [áldozák] az állandó [napi], továbbá a hónapok elsõ napjain s az Úr minden szent ünnep napjain viendõ égõáldozatot, és mindazokért valót, a kik önkénytesen ajándékozának az Úrnak.
-
6
|Esdras 3:6|
Tehát a hetedik hónap elsõ napjától fogva kezdének égõáldozatot áldozni az Úrnak, a mikor az Úr templomának alapköve még nem tétetett le.
-
7
|Esdras 3:7|
És adának pénzt a [kõ- és] favágóknak s a mesterembereknek, és ételt és italt és olajat a Sidonbelieknek és Tírusbelieknek, hogy hozzanak czédrusfákat a Libánonról a joppéi tenger felé, Czírus, persa király nékik adott engedelme szerint.
-
8
|Esdras 3:8|
Második esztendõben azután, hogy fölmenének az Isten házához Jeruzsálembe, a második hónapban megkezdték az építést Zorobábel, a Sealtiél fia és Jésua, a Jósádák fia és a többi atyjafiaik, a papok és Léviták és mindnyájan, a kik a fogságból visszajöttek vala Jeruzsálembe, és rendelék a Lévitákat, a kik húsz esztendõsök vagy azon felül valának, az Úr háza építésének vezetésére.
-
9
|Esdras 3:9|
És elõlálla Jésua, az õ fiai és atyjafiai, Kadmiél és fiai, a Júda fiai, egyenlõképen, hogy vezérei legyenek az Isten házát építõ munkásoknak, továbbá Hénádád fiai, fiaik és testvéreik, - [mind] Léviták.
-
10
|Esdras 3:10|
S midõn az építõk letették az Úr templomának alapkövét, [Jésua és Zorobábel] oda állaták a papokat öltözetükben kürtökkel, s a Lévitákat, Ásáf fiait czimbalmokkal, hogy dícsérjék az Urat, Izráel királyának, Dávidnak rendelete szerint.
-
-
Sugestões
Clique para ler 2 Samuel 22-24
09 de abril LAB 465
MUITO MAIS IMPORTANTE
2Samuel 22-24
Ao fazer sua leitura de hoje, você irá se deparar com assuntos variados, mas que são muito importantes. Então, o que teríamos para destacar dos capítulos 22-24 de 2Samuel?
Quanto ao capítulo 22, não vou comentar muito sobre ele porque trata de música. E música não se discute, música se canta. Já se deparou com aquele tipo de gente que gosta de ficar fazendo confusão num copo d’água, aí pega as músicas religiosas, gospel, músicas boas (a hinódia que fala de Jesus) para querer separar, segundo o gosto pessoal, é óbvio, as músicas que seriam supostamente boas das que seriam supostamente ruins? Existem pessoas que, com esse tipo de julgamento, malham as supostas músicas ruins, dizendo que se trata de uma discussão teológica! Mas quem disse que a Bíblia se preocupa com isso? Ela coloca a música em suas páginas e pronto; não fica discutindo se determinado estilo musical seria ruim ou não. Afinal, por ser uma questão de cultura, legenda e cultura, música é igual nariz - cada um tem o seu. E o que se faz com um nariz? Usa-se para respirar! Então, mergulhe nessa letra poética linda de Davi, porque música não se discute, se usa.
Sobre o capítulo 23, também não tenho muito o que comentar. Nele, encontramos as últimas palavras de Davi. E olha, se alguém como Davi disse tantas palavras boas, imagine o que podemos encontrar de proveitoso nas suas últimas memoráreis e mais importantes palavras. Só coisas boas, de forma superior. É de alto nível - do destino que encontram aqueles que dedicam sua vida a trabalhar para Deus como Davi o fez. Já imaginou você poder olhar para sua vida como um todo e poder dizer como ele: “A minha casa está de bem com Deus. Ele fez uma aliança eterna comigo, firmada e garantida em todos os aspectos.” Quer participar dessa benção? Entregue-se a Deus, como Davi fez, com a vida dele. Desfrute de um relacionamento cheio de significado e das maravilhas que Ele dá.
Do último capítulo, creio que o maior destaque é ver que esse livro fecha com chave de ouro, na adoração a Deus, tendo, como último ato, a construção de um altar de adoração para o Senhor. Portanto, a Deus seja toda honra e glória!
O que eu desejo a você é que sua vida seja uma entrega, uma oferta de cheiro suave ao Senhor Jeová. No final das contas, o seu viver vai durar eternamente no sentido de continuar sendo um testemunho cristão que poderá levar muitas outras pessoas para Cristo, no sentido último e mais importante de honrar o nome dEle.
Valdeci Júnior
Fátima Silva