-
-
Karoli -
-
1
|Esdras 9:1|
Minekutána ezek elvégezõdének, jövének hozzám a fõemberek, mondván: Izráel népe és a papok és a Léviták nem különíték el magokat e tartományok népeitõl, a miképen pedig azoknak, a Kananeusoknak, Hitteusoknak, Perizeusoknak, Jebuzeusoknak, Ammonitáknak, Moábitáknak, Égyiptomiaknak és Emoreusoknak útálatos [vétke] szerint [el kellett volna,]
-
2
|Esdras 9:2|
Mert [ezek] leányai közül vettek vala [feleséget] magoknak és fiaiknak, és megelegyedett a szent mag e tartományok népeivel; és pedig a fejedelmek és fõemberek valának elsõk e bûnben."
-
3
|Esdras 9:3|
Mihelyt e dolgot meghallottam, megszaggatám alsó- és felsõ ruhámat, s téptem fejem hajszálait és szakállamat, és veszteg ültem.
-
4
|Esdras 9:4|
És hozzám gyûlének mindnyájan, a kik reszketve [gondoltak] Izráel Istenének beszédeire azoknak vétke miatt, a kik a fogságból megjöttek vala; és én veszteg ülök vala mind az estvéli áldozatig."
-
5
|Esdras 9:5|
Az estvéli áldozatkor pedig felkeltem sanyargatásomból, megszaggatván alsó- és felsõ ruhámat; és térdeimre esvén, kiterjesztém kezeimet az Úrhoz, az én Istenemhez."
-
6
|Esdras 9:6|
És mondék: Én Istenem, szégyenlem és átallom felemelni, én Istenem, az én orczámat te hozzád, mert a mi álnokságaink felülhaladtak fejünk fölött és a mi vétkeink mind az égig nevekedtek!
-
7
|Esdras 9:7|
A mi atyáink napjaitól fogva nagy vétekben vagyunk mi mind e mai napig, és a mi álnokságainkért adattunk vala mi, a mi királyaink és a mi papjaink a földi királyok kezébe, fegyver által rabságra és ragadományra és orczapirulásra, a mint [ez ]a mai nap [is van.]
-
8
|Esdras 9:8|
És most nem sok ideje, hogy az Úr, a mi Istenünk rajtunk könyörült, hogy hagyjon minékünk maradékot, és hogy adjon nékünk egy szeget az õ szent helyén, hogy így megvilágosítsa szemeinket a mi Istenünk, s hogy megelevenítsen bennünket egy kissé a mi szolgaságunkban.
-
9
|Esdras 9:9|
Mert szolgák vagyunk mi, de szolgaságunkban nem hagyott el minket a mi Istenünk, hanem hozzánk fordítá irgalmasságát Persiának királyai elõtt, hogy megelevenítene bennünket, hogy felemelhessük a mi Istenünk házát s megépíthessük annak romjait, és hogy adjon nékünk bátorságos lakást Júdában és Jeruzsálemben.
-
10
|Esdras 9:10|
És most mit mondjunk, óh mi Istenünk, [mindezek] után? [Azt, ]hogy mi [mégis] elhagytuk parancsolataidat,
-
-
Sugestões
Clique para ler Isaías 63-66
09 de agosto LAB 587
VAI SER MUITO BOM
Isaías 63-66
O que você vai ler aqui são comentários de algumas partes do texto dos quatro capítulos propostos para hoje.
Isaías 63:1-6: Nesse poema, o Senhor apresenta-se como o único vingador do Seu povo. Compare com Isaías 64. Edom simboliza todos os adversários de Deus, e não uma nação em particular. Pisar as uvas num lagar é o símbolo da punição dos ímpios. É a mesma metáfora usada em Apocalipse 14.
Isaías 63:7-19; 64: Depois que o mal é varrido, uma oração pela restauração das coisas. Naquele entendimento antigo, o trato de Deus para com Seu povo vem a ser uma relembrança que evidencia a própria benignidade infalível de Deus. É a confiança nestes atributos de Deus que inspira a oração de Isaías 64 e provoca a resposta de Deus logo em seguida.
Isaías 65: Expressões semelhantes a “novos céus e nova terra” podem ser encontradas em mais lugares no final desse livro. Essa expressão indica uma nova ordem das coisas no presente estado do mundo. Na mente do autor, o foco é a restauração da Jerusalém terrestre. Nessa nova ordem, a morte não iria cessar. As condições de vida é que seriam infinitamente melhores que as anteriores. Isso ajuda a compreender, por exemplo, o verso 20. Mas é evidente que, em um sentido secundário, há espaço para aplicar boa parte do texto de Isaías 65 como promessas de uma antecipação bíblica da felicidade que os remidos terão no Céu e na Nova Terra. O que não se pode é forçar cada verso de Isaías 65 como sendo primordialmente uma descrição das características da Nova Terra, ao pé da letra. Isso seria forçar a barra.
Isaías 66: Esse capítulo fecha o livro de Isaías. Ele também encerra a nossa leitura bíblica de hoje. É um texto que dispensa comentários. Todavia, para deixá-lo com água na boca, de vontade de fazer essa leitura por completo, eis um pequeno-grande excerto do mesmo: “Assim como os novos céus e a nova terra que vou criar serão duradouros diante de mim, declara o Senhor, assim serão duradouros os descendentes de vocês e o seu nome. De uma lua nova a outra e de um sábado a outro, toda a humanidade virá e se inclinará diante de mim, diz o Senhor.”
Já pensou? Quanta regalia! Viveremos na presença literalmente física do próprio Rei do Universo. Só bênção do Senhor! É isso que aguarda você. O que lhe resta mais? Louve a Deus por Seu infinito amor. Sirva-O com alegria. Leia Sua Palavra com disciplina, prepare-se, e até lá, naquele dia em que viveremos na luz de Jesus, o Senhor. Um abraço!
Valdeci Júnior
Fátima Silva