-
-
Karoli -
-
1
|Esdras 9:1|
Minekutána ezek elvégezõdének, jövének hozzám a fõemberek, mondván: Izráel népe és a papok és a Léviták nem különíték el magokat e tartományok népeitõl, a miképen pedig azoknak, a Kananeusoknak, Hitteusoknak, Perizeusoknak, Jebuzeusoknak, Ammonitáknak, Moábitáknak, Égyiptomiaknak és Emoreusoknak útálatos [vétke] szerint [el kellett volna,]
-
2
|Esdras 9:2|
Mert [ezek] leányai közül vettek vala [feleséget] magoknak és fiaiknak, és megelegyedett a szent mag e tartományok népeivel; és pedig a fejedelmek és fõemberek valának elsõk e bûnben."
-
3
|Esdras 9:3|
Mihelyt e dolgot meghallottam, megszaggatám alsó- és felsõ ruhámat, s téptem fejem hajszálait és szakállamat, és veszteg ültem.
-
4
|Esdras 9:4|
És hozzám gyûlének mindnyájan, a kik reszketve [gondoltak] Izráel Istenének beszédeire azoknak vétke miatt, a kik a fogságból megjöttek vala; és én veszteg ülök vala mind az estvéli áldozatig."
-
5
|Esdras 9:5|
Az estvéli áldozatkor pedig felkeltem sanyargatásomból, megszaggatván alsó- és felsõ ruhámat; és térdeimre esvén, kiterjesztém kezeimet az Úrhoz, az én Istenemhez."
-
6
|Esdras 9:6|
És mondék: Én Istenem, szégyenlem és átallom felemelni, én Istenem, az én orczámat te hozzád, mert a mi álnokságaink felülhaladtak fejünk fölött és a mi vétkeink mind az égig nevekedtek!
-
7
|Esdras 9:7|
A mi atyáink napjaitól fogva nagy vétekben vagyunk mi mind e mai napig, és a mi álnokságainkért adattunk vala mi, a mi királyaink és a mi papjaink a földi királyok kezébe, fegyver által rabságra és ragadományra és orczapirulásra, a mint [ez ]a mai nap [is van.]
-
8
|Esdras 9:8|
És most nem sok ideje, hogy az Úr, a mi Istenünk rajtunk könyörült, hogy hagyjon minékünk maradékot, és hogy adjon nékünk egy szeget az õ szent helyén, hogy így megvilágosítsa szemeinket a mi Istenünk, s hogy megelevenítsen bennünket egy kissé a mi szolgaságunkban.
-
9
|Esdras 9:9|
Mert szolgák vagyunk mi, de szolgaságunkban nem hagyott el minket a mi Istenünk, hanem hozzánk fordítá irgalmasságát Persiának királyai elõtt, hogy megelevenítene bennünket, hogy felemelhessük a mi Istenünk házát s megépíthessük annak romjait, és hogy adjon nékünk bátorságos lakást Júdában és Jeruzsálemben.
-
10
|Esdras 9:10|
És most mit mondjunk, óh mi Istenünk, [mindezek] után? [Azt, ]hogy mi [mégis] elhagytuk parancsolataidat,
-
-
Sugestões

Clique para ler Provérbios 8-11
12 de julho LAB 559
LENDO PROVÉRBIOS
Provérbios 08-11
O que são provérbios? Segundo a “Wikipédia”, uma enciclopédia livre da internet, um provérbio “é uma sentença de caráter prático e popular, que expressa em forma sucinta, e não raramente figurativa, uma ideia ou pensamento.” Parece que complicou mais que ajudou? Provérbio é um pensamento legal que geralmente diz uma coisa boa e verdadeira. Nem sempre, mas quase sempre. Existem alguns que não prestam, mas têm muitos bons.
Às vezes, ao entrar em um estabelecimento, vemos um quadro com um pensamento. Embaixo, estão os créditos: “provérbio chinês”, “provérbio árabe”, etc. São muitos os tipos de provérbios. Como você é alguém que acredita em Deus e gosta de ler mensagens sobre a Bíblia, quero lançar um desafio. É um desafio para mim também. Vamos ser mais coerentes? Como assim? Minha proposta é usarmos mais a coerência em vez de ficarmos nos chafurdando com provérbios disso, provérbios daquilo, que muitas vezes têm até origens duvidosas e pagãs. É melhor gastarmos tempo nos provérbios bíblicos, já que somos cristãos e nosso livro é a Bíblia.
São tantos ensinos bons em cada um deles... A leitura de hoje, por exemplo, dispensa comentários! Quer ver só? O que você lerá a partir de agora é apenas leitura bíblica, sem comentário nenhum meu. São destaques que irei fazer do texto bíblico, só para deixar você com água na boca:
A sabedoria é mais preciosa do que rubis; nada do que vocês possam desejar compara-se a ela.
Temer o SENHOR é odiar o mal.
Quem corrige o zombador traz sobre si o insulto; quem repreende o ímpio mancha o próprio nome. Não repreenda o zombador, caso contrário ele o odiará; repreenda o sábio, e ele o amará.
O temor do SENHOR é o princípio da sabedoria, e o conhecimento do Santo é entendimento.
Os tesouros de origem desonesta não servem para nada, mas a retidão livra da morte.
Os sábios de coração aceitam mandamentos, mas a boca do insensato o leva à ruína.
O ódio provoca dissensão, mas o amor cobre todos os pecados.
Quem acolhe a disciplina mostra o caminho da vida, mas quem ignora a repreensão desencaminha outros.
Como o vinagre para os dentes e a fumaça para os olhos, assim é o preguiçoso para aqueles que o enviam.
O homem que não tem juízo ridiculariza o seu próximo, mas o que tem entendimento refreia a língua. Quem muito fala trai a confidência, mas quem merece confiança guarda o segredo.
Mulher bondosa conquista respeito. Como anel de ouro em focinho de porco, assim é a mulher bonita, mas indiscreta.
Aqui tem apenas 13% da leitura de hoje. Gostou? Então leia o restante.
Valdeci Júnior
Fátima Silva