-
-
Karoli -
-
36
|Esdras 8:36|
És átadák a király parancsolatait a király helytartóinak, s a vizen túl lévõ helytartóknak, és [ezek ]segíték a népet és az Isten házát.
-
1
|Esdras 9:1|
Minekutána ezek elvégezõdének, jövének hozzám a fõemberek, mondván: Izráel népe és a papok és a Léviták nem különíték el magokat e tartományok népeitõl, a miképen pedig azoknak, a Kananeusoknak, Hitteusoknak, Perizeusoknak, Jebuzeusoknak, Ammonitáknak, Moábitáknak, Égyiptomiaknak és Emoreusoknak útálatos [vétke] szerint [el kellett volna,]
-
2
|Esdras 9:2|
Mert [ezek] leányai közül vettek vala [feleséget] magoknak és fiaiknak, és megelegyedett a szent mag e tartományok népeivel; és pedig a fejedelmek és fõemberek valának elsõk e bûnben."
-
3
|Esdras 9:3|
Mihelyt e dolgot meghallottam, megszaggatám alsó- és felsõ ruhámat, s téptem fejem hajszálait és szakállamat, és veszteg ültem.
-
4
|Esdras 9:4|
És hozzám gyûlének mindnyájan, a kik reszketve [gondoltak] Izráel Istenének beszédeire azoknak vétke miatt, a kik a fogságból megjöttek vala; és én veszteg ülök vala mind az estvéli áldozatig."
-
5
|Esdras 9:5|
Az estvéli áldozatkor pedig felkeltem sanyargatásomból, megszaggatván alsó- és felsõ ruhámat; és térdeimre esvén, kiterjesztém kezeimet az Úrhoz, az én Istenemhez."
-
6
|Esdras 9:6|
És mondék: Én Istenem, szégyenlem és átallom felemelni, én Istenem, az én orczámat te hozzád, mert a mi álnokságaink felülhaladtak fejünk fölött és a mi vétkeink mind az égig nevekedtek!
-
7
|Esdras 9:7|
A mi atyáink napjaitól fogva nagy vétekben vagyunk mi mind e mai napig, és a mi álnokságainkért adattunk vala mi, a mi királyaink és a mi papjaink a földi királyok kezébe, fegyver által rabságra és ragadományra és orczapirulásra, a mint [ez ]a mai nap [is van.]
-
8
|Esdras 9:8|
És most nem sok ideje, hogy az Úr, a mi Istenünk rajtunk könyörült, hogy hagyjon minékünk maradékot, és hogy adjon nékünk egy szeget az õ szent helyén, hogy így megvilágosítsa szemeinket a mi Istenünk, s hogy megelevenítsen bennünket egy kissé a mi szolgaságunkban.
-
9
|Esdras 9:9|
Mert szolgák vagyunk mi, de szolgaságunkban nem hagyott el minket a mi Istenünk, hanem hozzánk fordítá irgalmasságát Persiának királyai elõtt, hogy megelevenítene bennünket, hogy felemelhessük a mi Istenünk házát s megépíthessük annak romjait, és hogy adjon nékünk bátorságos lakást Júdában és Jeruzsálemben.
-
-
Sugestões

Clique para ler Juízes 6-8
16 de março LAB 441
MANTENDO O CHAMADO
Juízes 06-08
Você já ouviu falar de Gideão? Ele foi um grande homem que recebeu um chamado de Deus. Isso aconteceu há séculos, mas o chamado do Senhor continua em nossos dias. E isso é muito sério. O chamado de Deus é o mesmo, mas agora não é mais para Gideão. É para você. Talvez, você possa pensar: “Ah, mas já aceitei o chamado de Deus, porque estou lendo este comentário...”
Lamento, mas preciso dizer que isso é parcialmente verdade. Digo parcialmente porque o chamado não termina por aqui. Às vezes, começamos a aceitar um chamado, e vamos até bem por um bom tempo, mas então caímos no erro de pensar que, por ser uma pessoa chamada, então somos bons demais. Logo, o pior acontece: “caímos do cavalo”! E não querendo que isso aconteça com você, lhe digo: você ter parado para ler este comentário aqui, é uma grande coisa, mas não é tudo.
É como na vida de Gideão. Convido-lhe a analisar sobre a continuidade do atendimento ao chamado na vida dele que, na realidade, foi uma descontinuidade e não uma continuidade.
Alguém poderá dizer: “Como assim? Gideão não foi O CARA?” Pois é. Vamos ver...
Só fazendo um parêntese, pode ser que na sua versão bíblica, em Juízes 6-8, não apareça a palavra Gideão. Se encontrar um camarada chamado Jerubaal, é o mesmo, ok? São uma pessoa só: o juiz de Israel que venceu a guerra e passou a ser chamado de “o poderoso guerreiro”.
Mas como era esse homem? As características dele eram as seguintes:
• Juízes 6:15 - encontramos a humildade;
• Juízes 6:17 - vemos a precaução;
• Juízes 6:24 - muita espiritualidade;
• Juízes 6:27 - mostra sua obediência;
• Juízes 6:34 - inspiração divina.
Penso que tudo isso acontecia porque, na realidade, o que Gideão tinha de melhor era a comunhão dele com Deus, que pode ser vista em Juízes 6:36 e 7:4-9. Isso dava para Gideão as habilidades de ter boas estratégias, como vemos em Juízes 7:16-18, e a ter também muito tato, como começam nos mostrando os três primeiros versos do capítulo 8 de Juízes.
Mas, com todas essas virtudes que capacitam alguém que foi chamado por Deus, infelizmente, Juízes 8:24-31 nos mostra que o grande Gideão foi enfraquecido por causa da prosperidade. Triste, não é mesmo?
Por isso, digo: uma vez que alguém foi chamado, não quer dizer que ele estará, para sempre, enquadrado nos planos de Deus. É preciso cuidar para manter o chamado. E sabe como você pode fazer isso hoje? A primeira parte foi ler o comentário; a continuidade será fazer a leitura do dia.
Valdeci Júnior
Fátima Silva