-
-
Karoli -
-
26
|Neemias 9:26|
Makacskodának pedig és pártot ütének ellened, és veték törvényedet hátuk mögé; prófétáidat is meggyilkolák, a kik bizonyságot tõnek ellenök, hogy õket te hozzád térítenék, és nagy bosszúsággal illettek téged."
-
27
|Neemias 9:27|
Annakokáért adád õket nyomorgatóik kezébe és megnyomorgaták õket; de nyomorúságok idején hozzád kiáltának, és te az égbõl meghallgatád és nagy irgalmasságod szerint adál nékik szabadítókat, és megszabadíták õket nyomorgatóik kezébõl."
-
28
|Neemias 9:28|
És mikor megnyugodtak vala, ismét gonoszt cselekvének elõtted, és te átadád õket ellenségeik kezébe, a kik uralkodának rajtok; s midõn ismét hozzád kiáltának, te az égbõl meghallgatád és megszabadítád õket irgalmasságod szerint sokszor."
-
29
|Neemias 9:29|
És bizonyságot tevél ellenök, hogy visszatérítsd õket törvényedhez; de õk felfuvalkodának s nem hallgaták parancsolatidat, és végzéseid ellen vétkezének, melyeket ha valaki megtart, él azok által; és makacskodva hátat fordítának, s nyakukat megkeményíték és nem engedelmeskedének."
-
30
|Neemias 9:30|
És mégis meghosszabbítád felettök [kegyelmedet] sok esztendõkön át, s bizonyságot tevél ellenök lelkeddel, prófétáid által, de nem figyelmezének; annakokáért adád õket a föld népeinek kezébe."
-
31
|Neemias 9:31|
De nagy irgalmasságod szerint meg nem emésztéd õket, sem el nem hagyád õket, mert te könyörülõ és irgalmas Isten vagy.
-
32
|Neemias 9:32|
Most annakokáért, oh mi Istenünk, nagy, erõs és rettenetes Isten, a ki megõrized a szövetséget és irgalmasságot, ne legyen kicsiny elõtted mindaz a nyomorúság, a mely utolért minket, királyainkat, fejedelmeinket, papjainkat, prófétáinkat, atyáinkat és egész népedet, Assiria királyainak napjaitól fogva mind e mai napig.
-
33
|Neemias 9:33|
Hiszen te igaz vagy mindenekben, valamelyek reánk jövének; mert te igazságot mûveltél, mi pedig hamisságot cselekvénk!"
-
34
|Neemias 9:34|
Hiszen a mi királyaink, fejedelmeink, papjaink és atyáink nem cselekedték törvényedet és nem figyelmeztek parancsolataidra és bizonyságtételeidre, melyek által bizonyságot tettél õ ellenök;"
-
35
|Neemias 9:35|
És õk az õ országokban s a te nagy jóvoltodban, melylyel megáldád õket, s a széles és kövér földön, melyet nékik adál, nem akartak szolgáid lenni; és nem tértek meg gonosz cselekedeteikbõl."
-
-
Sugestões
Clique para ler Atos 7-9
07 de novembro LAB 677
TESTEMUNHO CLARO DA FÉ
Atos 04-06
Além de ler os três capítulos propostos para hoje, por favor, demore-se em Atos 4:1-12. Creio que o núcleo deste trecho pode estar nas palavras: “Com que poder, ou em nome de quem vocês fizeram isso?... Por meio do nome de Jesus Cristo... (Atos 4:7 e 10)”.
Pedro e João foram presos porque haviam proclamado uma palavra de libertação a um homem doente na porta do templo e anunciado Jesus como o único Salvador do mundo (veja Atos 3). O que move estes homens a anunciarem o nome de Jesus?
Eis alguns aspectos que nos ajudam a entender esta motivação: 1)Eles experimentaram na própria vida o amor de Deus através de Jesus Cristo. Estes discípulos estiveram com Jesus (v.13) e, junto dEle, receberam amor, paz, consolação, direção, salvação dos pecados e a esperança da vida eterna. 2) Eles experimentaram o poder de Deus. Jesus não permaneceu na morte, mas ressuscitou ao terceiro dia. O Senhor ressurreto esteve com eles. Ao subir aos céus, prometeu-lhes o Espírito Santo. Este lês concedia poder para testemunhar (Atos 1:8). 3) Os seus corações estavam firmados em Cristo. Seus corações não duvidavam que o senhor e Salvador do mundo é Jesus.
Eles compreenderam a missão de Jesus, o seu propósito de trazer salvação ao mundo. Aí os discípulos não podiam mais calar-se! Outros precisam ouvir de Jesus e ser salvos (João 17:18).
Você crê em Jesus como seu único e suficiente Salvador? Se você respondeu “sim”, então, por favor, responda a esta outra pergunta: Com quem você tem compartilhado sua fé em Cristo? O testemunho da igreja é este: Jesus é o Salvador do mundo, de todos que carecem de uma palavra de amor e esperança!
Mas há outro aspecto do testemunho claro da fé. As pessoas precisam ver, não apenas que Jesus nos salvou, mas também, que a nossa vida é submissa à vontade dEle. Este é o aspecto de reconhecê-Lo como Senhor. Além de ser o seu Salvador, Jesus precisa ser o seu Senhor. Entende este aspecto? Note, na leitura de hoje, como aqueles personagens cristãos deixavam guiar-se pela vontade de Deus, e não por suas próprias filosofias e interpretações. “Um senhor é aquele que tem poder e autoridade sobre outras pessoas. Senhor é algumas vezes usado como título por pessoas em posição de poder (Andy Diestelkamp)”. Para que Jesus seja o seu Senhor, você já submeteu-se ao Seu senhorio?
As pessoas verão a salvação em você através da submissão da sua vida a Ele.
Dê um testemunho claro da sua fé.
Adaptado de: “Orando em Família – Meditações Diárias - 2000”, Ed. Martin Weingaertner Curitiba: Encontro Publicações, 188.
Valdeci Júnior
Fátima Silva