-
-
Karoli -
-
28
|Neemias 10:28|
És a nép többi része, a papok, a Léviták, a kapunállók, az énekesek, a Léviták szolgái és mindenki, a ki elkülöníté magát a tartományok népeitõl, az Isten törvényéhez [állván,] feleségeik, fiaik, leányaik, mindenki, a kinek értelme és okossága vala,
-
29
|Neemias 10:29|
Csatlakozának atyjokfiaihoz, elõljáróikhoz, és átok mellett esküt tevének, hogy az Isten törvényében járnak, a mely Mózes által az Isten szolgája által adatott vala ki; s hogy megõrzik és cselekeszik az Úrnak, a mi Urunknak minden parancsolatait, végzéseit és rendeléseit;"
-
30
|Neemias 10:30|
És hogy nem fogjuk adni leányainkat feleségül a föld népeinek, sem az õ leányaikat nem fogjuk venni a mi fiainknak,
-
31
|Neemias 10:31|
És hogy a föld népeitõl, akik árúkat és mindenféle gabonát hoznak szombatnapon eladni, nem fogunk venni tõlök szombaton és [egyéb] szent napon, és hogy nem fogjuk bevetni a földet a hetedik esztendõben, és elengedünk minden tartozást.
-
32
|Neemias 10:32|
És megállapítánk magunkra nézve parancsolatokat: hogy vetünk magunkra harmadrész siklust esztendõnként a mi Istenünk házának szolgálatára,
-
33
|Neemias 10:33|
A szent kenyerekre, a szüntelen való ételáldozatra és a szüntelen való égõáldozatra, a szombatokon, újholdak napján [viendõ áldozatokra,] az ünnepnapokra, a szent dolgokra, a bûnért való áldozatokra, hogy [mindezek] megtisztítsák Izráelt; és a mi Istenünk házának minden munkájára;"
-
34
|Neemias 10:34|
Sorsot veténk továbbá a fa hozása felõl a papok, Léviták és a nép között, hogy hordjuk azt a mi Istenünk házába családaink szerint bizonyos idõkben esztendõnként, hogy égjen az Úrnak, a mi Istenünknek oltárán, a mint meg van írva a törvényben,
-
35
|Neemias 10:35|
És hogy felviszszük földünknek elsõ zsengéjét és minden fa gyümölcsének elsõ zsengéjét esztendõnként az Úr házába;"
-
36
|Neemias 10:36|
Annakfelette fiainknak, barmainknak elsõ fiait, a mint meg van írva a törvényben; továbbá, hogy elviszszük szarvasmarháinknak és juhainknak elsõ fajzásait a mi Istenünk házába a papoknak, a kik szolgálnak a mi Istenünk házában."
-
37
|Neemias 10:37|
És a mi lisztjeinknek, felemelt áldozatainknak, minden fa gyümölcsének, mustnak és olajnak zsengéjét felviszszük a papoknak, a mi Istenünk házának kamaráiba, földünknek tizedét pedig a Lévitákhoz; mert õk, a Léviták szedik be a tizedet minden földmûveléssel foglalatoskodó városainkban."
-
-
Sugestões
Clique para ler Lucas 23-24
27 de outubro LAB 666
SUBMISSÃO À VONTADE DE DEUS
Lucas 21-22
Da leitura de hoje, quero destacar apenas um verso:
“Vigiai, pois, a todo tempo, orando, para que possais escapar de todas estas coisas que têm de suceder e estar em pé na presença do Filho do homem (Lucas 21:36)”.
E sobre este verso, que apresentar-lhe o melhor texto que poderia encontrar, transcrito abaixo.
“Orem freqüentemente ao Pai celestial. Quanto mais vezes você se empenharem em oração, tanto mais serão atraídos em sagrada proximidade de Deus. O Espírito Santo fará intercessão pelo suplicante sincero, com gemidos inexprimíveis, e o coração será abrandado e sensibilizado pelo amor de Deus. As nuvens e sombras que Satanás lança em torno da vida serão espancadas pelos brilhantes raios do Sol da Justiça, e as recâmaras da mente e do coração serão iluminadas pela luz do Céu.
“Mas não desanimem se suas orações não parecem alcançar resposta imediata. O Senhor vê que a oração é muitas vezes misturada com coisas terrenas. Os homens oram pedindo aquilo que satisfaça seus desejos egoístas, e o Senhor não os atende da maneira que esperam. Leva-os através de provas e aflições, conduzindo-os através de humilhações, até que vejam mais claramente quais são suas necessidades. Ele não dá aos homens aquilo que satisfaça um apetite pervertido, e que se demonstraria um mal ao agente humano, tornando-o uma desonra para Deus. Não concede aos homens aquilo que satisfaça suas ambições, resultando apenas em exaltação própria. Quando vamos a Deus, temos de ser submissos e contritos de coração, subordinando tudo a Sua sagrada vontade.
“No jardim do Getsêmani, Cristo orou ao Pai, dizendo: “Meu Pai, se possível, passa de Mim este cálice!” O cálice que Ele pedia que fosse removido, e que se aparentava tão amargo a Sua vida, era o cálice da separação de Deus, em conseqüência do pecado do mundo. Aquele que era perfeitamente inocente e irrepreensível diante de Deus Se tornou como alguém que fosse culpado, de modo que o culpado pudesse ser perdoado e permanecer inocente diante de Deus. Quando Lhe foi assegurado que o mundo não poderia ser salvo a não ser através de Seu sacrifício, Ele afirmou: “Todavia, não seja como Eu quero, e sim como Tu queres” (Mt 26:39). O espírito de submissão revelado por Cristo ao apresentar a Deus Sua oração é o espírito que é aceitável a Deus. Que o pecador sinta sua necessidade, seu desamparo, sua nulidade; sejam invocadas todas as suas energias, num sincero desejo de auxílio, e o socorro virá (LC, p. 89).”
Fonte: Ellen White, “Jesus Meu Modelo – Meditações Diárias” (Tatuí, SP: Casa Publicadora Brasileira), 10 de janeiro, página 17.
Tenha um bom dia!
Valdeci Júnior
Fátima Silva