-
-
Karoli -
-
5
|Neemias 5:5|
És ímé, bár a mi testünk épen olyan, mint a mi atyánkfiainak testök, s a mi fiaink olyanok, mint az õ fiaik, mi nékünk mégis rabság alá kell adnunk fiainkat és leányainkat, sõt vannak már rabszolga leányaink is, és nincs erõnk arra, [hogy õket megválthatnók,] hisz mezeink és szõlõink másokéi már!
-
6
|Neemias 5:6|
Felette nagy haragra gerjedtem azért, mikor kiáltásukat s e dolgokat hallottam;"
-
7
|Neemias 5:7|
És magamba [szállva,] gondolkodtam errõl, és megfeddém az elõljárókat és fõembereket, ezt mondván nékik: Ti a ti atyátokfiaival szemben uzsoráskodtok! És szerzék õ ellenök nagy gyûlést;"
-
8
|Neemias 5:8|
És mondám nékik: Mi megváltottuk a mi atyánkfiait, a zsidókat, a kik a pogányoknak eladattak vala, a mi tehetségünk szerint; és ti is meg akarjátok venni a ti atyátokfiait, s õk nékünk adják el magokat?! És hallgatának és nem tudának felelni semmit."
-
9
|Neemias 5:9|
És mondék: Nem jó dolog ez, a mit ti cselekesztek. Hát nem fogtok a mi Istenünk félelmében járni, hogy [valahára] ne gyalázzanak [már] minket a pogányok, a mi ellenségeink?
-
10
|Neemias 5:10|
Hiszen én, atyámfiai és legényeim is pénzt és gabonát kölcsönöztünk nékik; engedjük el, kérlek, e tartozást!"
-
11
|Neemias 5:11|
Adjátok vissza, kérlek, nékik még ma az õ mezeiket, szõlõiket, olajkerteiket és házaikat; ennekfelette, a kölcsönadott pénznek, gabonának, bornak és olajnak századát [engedjétek el.]"
-
12
|Neemias 5:12|
És felelének: Visszaadjuk és tõlök nem veszünk semmit; úgy cselekszünk, a mint te mondod. Ekkor egybehívám a papokat és megeskettetém õket, hogy e beszéd szerint fognak cselekedni."
-
13
|Neemias 5:13|
Ruhámat is megrázám és mondék: Épen így rázzon ki az Isten minden embert az õ házából és vagyonából, és épen így legyen kirázatott és üres, valaki meg nem teljesíti e beszédet. És monda az egész gyülekezet: Ámen. És dícsérék az Urat, és e beszéd szerint cselekedett a nép.
-
14
|Neemias 5:14|
Sõt azon naptól fogva, melyen Júdának földére helytartójukul rendeltettem, Artaxerxes királynak huszadik esztendejétõl fogva harminczkettedik esztendejéig, azaz tizenkét esztendeig, sem én, sem az én atyámfiai a helytartónak járó kenyeret nem evénk.
-
-
Sugestões
Clique para ler Lucas 9-11
22 de outubro LAB 661
O GRANDE DESAPONTAMENTO
Lucas 06-08
Foi um grande evento. Já ouviu falar? O Dia do Grande Desapontamento foi 22 de outubro de 1844, quando religiosos norte americanos inspirados em profecias bíblicas esperaram o retorno de Jesus Cristo. O movimento foi liderado por Guilherme Müller. Alguns dos remanescentes deste evento mais tarde fundaram algumas denominações cristãs. Dentre eles, emergiram os que fundaram a Igreja Adventista do Sétimo Dia, duas décadas depois.
A história aconteceu assim. Entre 1831 e 1844, Guilherme Miller - um fazendeiro e pregador Batista, ex-capitão de exército da guerra de 1812 - após anos de profícuo estudo, lançou a idéia do que veio a ser chamado de um “grande despertar do segundo advento”, que eventualmente se espalhou através do mundo cristão. Interpretando as profecias de Daniel 8:14, sobre as 2.300 tardes e manhãs, Müller calculou que Jesus Cristo retornaria a Terra em entre a primavera de 1843-1844. O ano passou, nada aconteceu. Ele e muitos de seus colaboradores, pastores de várias denominações, voltaram novamente ao estudo da Bíblia para descobrir o erro. Dentre eles, Samuel Snow chegou à conclusão da vinda de Jesus para 22 de outubro de 1844. Quando foi constatado que Jesus não apareceu, os seguidores de Miller experimentaram o que veio a se chamar de “O Grande Desapontamento”.
Dependentes dos estudos alheios, sem ter uma base bíblica pessoal sólida, a maioria dos milhares que haviam se juntado ao movimento, saiu em profunda desilusão. Entretanto, uns poucos se voltaram à Bíblia para descobrir porque tinham sido desapontados. E descobriram! A data de 22 de outubro estava correta. O detalhe era apenas que Miller tinha predito o evento errado para aquele dia. A profecia bíblica previa não o retorno de Jesus à Terra em 1844, mas que Ele começaria, naquela data, o juízo investigativo no santuário celestial.
Mas o grande desapontamento foi: não encontrar-se com Cristo. Isso foi em 22 de Outubro de 1844. Mas e no 22 de outubro de hoje? Como pode acontecer o nosso evento? Um desapontamento ou um encontro com Cristo? Lembre-se: os que desapontam são os biblicamente superficiais. A diferença hoje, é que estes não desapontam-se, mas deixam o Cristo desapontado. Entretanto, se a busca bíblica pessoal for diligente, não há desapontamento, mas sim encontro. Quem aprofunda-se no estudo da Bíblia encontra Jesus, o grande profeta, Suas profecias e a esperança que trazem.
Em Lucas 06-08 você pode ver a Jesus no encontro sabático da igreja, na eleição dos Seus seguidores, no ensino aos que Ele ama e no testemunho de quem O encontrou primeiro. O grande dia vem, em que os que desapontaram serão desapontados, e os que O encontraram O verão.
Valdeci Júnior
Fátima Silva